|
|
   © HEROE 2006-2010 |
Üdvözli Önt a Helyi Rádiók Országos Egyesülete!Várakozásaiknak megfelelően előretörtek a helyi rádiók
Igen!
Helyi Rádió! Ennek a tavaly készült iparági kutatásnak a címével lehet
jellemezni a hazai rádiós piac utóbbi heteit. A múlt év végén az országos adók,
bár nagy lendülettel indultak útjukra, nem tudtak akkora előnyt kovácsolni
nagyságukból, mint amekkora sikert arattak a helyi adók a tőlük megszokott
minőséggel. A két új országos adó, a NEO és a Class beragadt a startnál,
miközben a vidéken működő, kisebb adók komoly előnyre tettek szert. A legfrissebb kutatási eredmények a tavaly év végi várakozásokat igazolták. A hallgatók egyre növekvő része pártol a helyi rádiókhoz: ez év januárjában az aktív népesség körében a megyeszékhelyeket tekintve 16:3 arányban vezetnek országos versenytársaikkal szemben. A 15-29 és a 15-49 éves korcsoportban is csupán 3 megyeszékhelyen tudott felkapaszkodni az első helyre valamelyik országos adó.
 A 15-49 éves korosztályban Veszprém, Nógrád és Borsod megyében tudta elhódítani a Class FM a hallgatók többségét, míg a többi megyeszékhelyen valamelyik helyi rádió vezet. A NEO FM egyetlen megyében, Tolnában tudott győzni, ott is a 15-29 évesek bizalmának többségét sikerült megszereznie.  Az eredmények különösen kiemelkedők, ha figyelembe vesszük a rádiók minden eddiginél határozottabb összefogását. A Helyi Rádiók Országos Egyesülete még tavaly döntött arról, hogy elkészítteti az iparág első önálló kutatását, az „Igen! Helyi Rádió!” című kutatást. Ebből nem csak az derült ki, hogy a helyi adók komoly társadalmi véleményformáló erőt képviselnek, de arra is rámutatott, hogy az emberek barátként tekintenek rájuk. A piaci folyamatok tükrében a közös cél az lett, hogy egy olyan mérési módszert dolgozzanak ki, amely egységes platformon vizsgálja mind a helyi, mind az országos, de a budapesti adók hallgatottságát is. A HEROE és az országos, valamint budapesti adók vezetői december óta folyamatosan tárgyaltak a közös mérésről. A GfK Hungária - Ipsos konzorcium által a rádiókkal közösen kifejlesztett új hallgatottsági mérést a piaci szereplők eddig soha nem tapasztalt egységes akarata tette lehetővé. Az ügynökségeket képviselő MAKSZ is támogatásáról biztosította az új kutatási rendszert. A helyi rádiók egyetértettek abban, hogy a tőlük megszokott műsorokat és tematikát kell folytatni a siker érdekében. Az legújabb eredmények igazolták a helyi rádiók taktikáját, amellyel a tavaly év végén meglehetősen drasztikusan átrendeződött piac mozgásaira reagáltak. A siker természetesen nem csak a mérési eredményekben mutatkozik meg, de a bevételeknél is pozitív változást könyvelhettek el a hazai helyi és körzeti adók. Komoly mértékben emelkedtek a főváros központú, de többségükben jelentősebb vidéki lefedettséggel rendelkező zenerádiók listaáron számított bevételei is tavaly decemberben, a 2008 decemberéhez és 2009 októberéhez képest. A helyi rádiók év végi bevételei is ennél kisebb mértékben ugyan, de emelkedtek. Az előzetes jelentések szerint mintegy 10-15%-os többletbevételt jelentett az utóbbi néhány hónapban végbement változás. Ezzel a hajrában sikerült elkerülni, hogy a mintegy 2,5-2,8 milliárdos hely rádiós piac éves eredménye a tavalyi válság hatására lényegesen csökkenjen. A TNS Media Intelligence média- és reklámfigyeléssel foglalkozó cég adatai szerint a legtöbb plusz reklámpénz a Juventus Rádióhoz folyt be, amelynek hirdetésből származó bevételei 38 százalékos bővülést produkálva mintegy 240 millió forinttal, 883 millió forintra emelkedtek a tavalyi év utolsó hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Nagyot nyert a Rádió1
[lapkiadas.hu] Minden idők legjobb hallgatottsági adatait produkálta az első egységes méréssel a Rádió1. Portálunk információja szerint a közeljövőben struktúraváltással húz bele még inkább az adó. Budapesten a 15 és 49 év közötti korosztályban statisztikai hibahatáron belül, szinte holtversenyben elsők-harmadikok – mondta el Erdélyi Krisztián. Az ügyvezető közlése szerint 16,5 százalékot produkáló Juventustól ugyanis 0,6, a Class FM-től mindössze 0,2 százalékkal maradtak el januárban. Országosan már megelőzték a Juventust, de a statisztikai hibahatár alatt a különbségük a Neo-val szemben is, amely a lakosság kétszer akkora csoportját éri el, mint a tucatnyi adót hálózatba kötő Rádió1 – jegyezte meg. Hozzátette: a fővárosban a hibahatárnál nagyobb az előnyük a Sláger helyébe lépő adóval szemben. „Az adatok azt mutatják, hogy a Class FM Danubius közönségének negyedét, míg a Neo a Slágerhallgatók táborának hatvan százalékát veszítette el” – értelmezte a kutatás eredményeit portálunknak Erdélyi Krisztián, a Rádió1 Kft. ügyvezetője. A múlt héten produkált, immár új módszerrel készített felmérés eredményeivel eddig minden megnyilatkozó érintett igen elégedett volt. A Magyar Rádió azt hangoztatta, hogy három nagy adója összesen kétmillió embert ér el nap mint nap, a Class FM a kereskedelmileg legfontosabb – 15-49-es – korosztályban felmutatott eredményét emelte ki közleményében. A Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke, Radetzky András arra a valóban nem mellékes körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a 19 megyeszékhely közül 16-on nem országos adó áll a tabella élén. (A fennmaradó három megyében a Class FM vitte el a pálmát.) HEROE: nyertek a helyi adók
[lapkiadas.hu] A Sláger és a Danubius búcsúja a helyi rádiók pozícióit
erősítette: újabb három megyeszékhelyet sikerült elhódítaniuk az
országos adóktól. Információnk szerint több érdekelt is nyilvánosságra
hoz adatokat a napokban a GfK és a Szonda közös mérésének eredményére hivatkozva. Egy éve még 12-13, a januári, immár egységes módszerrel készített mérések adatai szerint már 16 helyen lokális adó vezeti a versenyt – mondta portálunknak vasárnap Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (HEROE) elnöke. „A tendencia igazolja korábbi prognózisunkat, hogy a közönség mindinkább a helyi tartalmak felé fordul” – mondta. Pénteken jelentette be a Class FM, hogy ők a leghallgatottabb országos kereskedelmi rádió az egységes hallgatottsági mérés eredményei szerint. A 15 évnél idősebbek körében 15,6 százalékkal vezet a Class, amelyet a másik új országos adó, a Neo 12,3 százalékkal követ; harmadik a Juventus Rádió 7,3, negyedik az MR2-Petőfi 5,5, ötödik pedig a Rádió1-hálózat 5,1 százalékkal – olvasható ki az adatsorból. Jobban elhúzott a hirdetők számára legfontosabb, 18 és 49 éves korosztályban a kisebb vételkörzetű, a frekvencia mellett gyakorlatilag a Danubius stábját is átvevő rádió; a Class FM itt 20,3:13,4-re verte a Neo-t, míg a dobogó harmadik helyére a Rádió1 kapaszkodott fel, 8,5 százalékkal. Ez négy tizedszázalékkal jobb eredmény a Juventus Rádióénál; az MR itt 6,4 százalékos eredménnyel végzett. Minden tizedik 15 évnél idősebb hazánkfia Class Morning show-ját hallgatja reggel, ami a Neo-ra költözött, 7,6 százalékot elért Bumeráng trónfosztását jelenti. A 18-49 éves korcsoportban 12,1:8.3 az állás – szintén a Class javára. „Elértük azt a célt, amit kitűztünk magunk elé, ezen az úton folytatjuk tovább. Köszönjük a hallgatóknak azt a bizalmat, amellyel kitüntettek bennünket, továbbra is azért dolgozunk, hogy hosszú távon is méltóak legyünk rá. Örülünk annak, hogy a kutatás bebizonyította, hogy Magyarországon az emberek továbbra is szeretnek rádiót hallgatni.” – idézi Pakots Zsolt vezérigazgatót a Class FM közleménye. Mit hallgatunk?
[maipiac.hu] 2010 januárjától új mérési módszert alkalmaz a hazai rádiós piac a hallgatottság mérésére. A GfK Hungária - Ipsos konzorcium által kifejlesztett új rádióhallgatási mérést a rádiók eddig soha nem tapasztalt egységes akarata tette lehetővé. A médiavásárló ügynökségeket képviselő MAKSZ támogatásáról biztosította az új kutatási rendszert. Hamarosan megjelenik az első, immár az összes, a mérésben résztvevő rádió eredményeit ismertető hivatalos rádióhallgatási adat a magyar piacról azt követően, hogy az országos kereskedelmi frekvenciáknál váltás történt. Az elmúlt időszakban több, a rádiók hallgatottságára vonatkozó felmérés eredménye látott napvilágot, de a rádióadók és a Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) tagjai által hivatalos adatszolgáltatásként elfogadott Ipsos-GfK teljes körű hallgatottsági adatbázisának használatát csak a napokban kezdik meg a rádióadók, a médiaügynökségek és a hirdetők.
Nem csak a hallgatottsági adatok lesznek újak, hanem azok összegyűjtésének módja, a hallgatottság mérésének módszere is teljesen újszerű a magyar piacon.A mérés alapja eddig egy úgynevezett rádiónaplós módszer volt, mely során a mintába kiválasztott megkérdezettek egy héten keresztül saját maguk vezettek egy naplót, melybe rendszeresen bejegyezték, mely rádióadókat hallgatták az adott időszakban. A mérést végző kutatócégek már korábban is tettek javaslatokat a módszer lecserélésére, de az adatok stabilitása iránti igény eddig felülírta a módszertanilag, illetve egyéb szempontok miatt is indokolható változtatási szándékot. 2010 januárjától az adatgyűjtés úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel történik, mely során a válaszadók egy része számítógéppel támogatott telefonos (CATI) megkérdezés során számol be rádióhallgatási szokásairól, míg egy másik csoport a szintén számítógéppel támogatott online (CAWI) módszerrel kitölthető kérdőív segítségével szolgáltat erről adatokat. Ezeknek az adatfelvételi módszereknek az az egyik legfontosabb előnye, hogy a válaszadókra kisebb terhet helyez a korábbi módszerhez képest, így – a tapasztalatok alapján – magasabb válaszadói hajlandóság érhető el, növelve ezzel a hallgatottsági adatok érvényességét, minőségét. A módszertani paraméterek megváltoztatása nem volt öncélú, amit csak lehetett, megtartottak a kutatók – a stabilitás érdekében. Ennek megfelelően a mérés továbbra is országos, a 15 év felettiekre reprezentatív mintán zajlik, a korábbiakhoz hasonlóan negyedórás hallgatottsági eredményeket szolgáltatva havonta, a megszokott szoftverekbe – a MédiaNavigátorba és a RádióNavigátorba töltve az adatbázisokat. Kérdések az ORTT-elnökválasztás elmaradása körül
[jogiforum.hu] Megsértette a médiatörvény vonatkozó szabályát az Országgyűlés azzal, hogy nem szavazott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) új elnökéről – vélekedtek a megkérdezett médiajogászok kedden. Vincze Ildikó Mária szerint a parlament azzal, hogy az érvényes jelöltállítástól számított 15 napon belül nem választott, azaz nem szavazott az érvényes jelölt személyéről, megsértette a médiatörvény vonatkozó szabályát. A médiajogász azt közölte, ez akkor is így van, ha ez esetben részleges választásról van szó, "amelynek szabályainál a törvény nem hivatkozza vissza a teljes választás szabályait", hiszen a tagok részleges választása esetén sem teszi ezt meg. Ha a jelölési eljárás megkezdésének szabályait többféleképpen lehet is értelmezni, a jelöltállítás megtörténtétől kezdődően egyértelmű a helyzet. A jelöltállítás megtörtént, a 15 napos határidő megkezdődött. Abban az esetben, ha a képviselők úgy érezték, hogy a megfontolt döntéshez nem áll rendelkezésükre elegendő idő, a házelnök megtehette volna, hogy - akár csak ezen napirendi pont megtárgyalása érdekében is - következő hétre összehívja a plenáris ülést. Február 15-től az Országgyűlés rendes ülésszaka zajlik, semmi nem írja elő, hogy február 22-én kell tartani az utolsó ülést. Az csak egy - habár helyesnek tartott - közmegegyezés, hogy kampány idején lehetőleg nem ülésezik a parlament - közölte Vincze Ildikó Mária. Kitért arra is, hogy eddig még nem távozott ciklus közben ORTT-elnök, tehát az elnök vonatkozásában eddig nem volt részleges választás. Minden más esetben (beleértve a médiakuratóriumokat is) a szokásos eljárás a jelölési eljárásnak a házelnök által küldött levéllel történő megkezdése. Ciklus közben kieső tag esetén a tagság megszűnésétől számított 8 napon belül meg kell kezdeni a jelölési eljárást, innen számítva 8 nap van a jelöltállításra, a jelöltállítástól kezdve 15 napon belül szavazni kell az Országgyűlésnek a jelöltről. Az ORTT-elnök esetében a médiatörvényben nem tisztázott, hogy vajon a két közjogi méltóságnak - a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek - várnia kell-e arra, hogy a házelnök felhívja őket jelölésre, vagy a lemondás megállapításának napjától számít-e automatikusan a "jelölési eljárás elkezdése", esetleg ez valamelyik együttes jelölőnek lenne a feladata. Mint írta, nincs arról tudomása, hogy a házelnök 8 napon belül küldött-e a jelölési eljárás megkezdésének számító felhívást a két közjogi méltóságnak, és arról sem, hogy vajon 8 napon belül valamelyikük kezdeményezte-e a másiknál az együttes jelöléshez szükséges egyeztetést. "Meglehet, hogy a médiatörvény joghézaga miatt a szereplők egymásra vártak. Meglehet, hogy hónapok óta keresték azt a jelöltet, akit együttesen képesek jelölni" - fogalmazott Vincze Ildikó Mária. Cseh Gabriella szerint a parlament "mulasztásos törvénysértést" követett el. Erre szankció nincs, "ez egy politikai (...) blama" - tette hozzá. Elmondta, ebben az esetben nem arról van szó, hogy a jelöltet leszavazták. Ez azt jelenti, hogy újra lehet jelölni, és érvényben marad a jelölés, hiszen azt nem vonták vissza. Ex lex állapot következett be - jegyezte meg. Cseh Gabriella felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatörvény nem szabályozza ezt a helyzetet, és - mint fogalmazott - a jogalkotó nem volt arra felkészülve, hogy esetleg a parlament "nem teljesíti kötelességét". A házbizottság hétfői, rendkívüli ülésén derült ki, hogy az eredeti tervekkel ellentétben, négyéves ciklusa utolsó ülésnapján mégsem szavaz a Ház az ORTT elnökéről. Az Országgyűlés sajtófőnöke, Altorjai Anita hétfőn elmondta, hogy a személyi javaslat napirendről való levételét a szocialista frakció kérte arra hivatkozva, nem állt rendelkezésre elég idő arra, hogy megfontolt döntést lehessen hozni az államfő és a miniszterelnök közös jelöltjéről. Hozzátette: az MSZP javaslatával egyetértett a Fidesz-frakció is. Az MSZP és a Fidesz aznap közölte, szerintük nem törvénysértő, hogy az Országgyűlés elhalasztotta az ORTT elnökének megválasztását hétfőn; a két párt közlése szerint az ORTT elnökének személyére túl későn érkezett jelölés, ezért nem tud dönteni róla az Országgyűlés. Az ORTT elnöki tisztsége tavaly november 30. óta betöltetlen, akkori határnappal mondott le hivataláról Majtényi László. A korábbi adatvédelmi biztos október 29-én, egy nappal az országos kereskedelmi rádiós koncessziók odaítélése után mondott le - november 30-i határnappal - a médiahatóság vezetéséről. (Előzőleg a testület nem szavazta meg a pályázókkal kapcsolatos kizárási indítványait.) Majtényi László a rádiós frekvenciapályázat körül kialakult helyzettel indokolta döntését. Sólyom László köztársasági elnök és Bajnai Gordon miniszterelnök múlt csütörtökön a 33 éves Polyák Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Informatikai Kommunikációs és Jogi Tanszékének adjunktusát, Majtényi László előző ORTT-elnök volt tanácsadóját jelölte a médiahatóság élére. Könyvajánló
A napokban jelenik meg Jákó Péter A digitális rádiózás című
könyve az Alkalmazott
Kommunikációtudományi Intézet kiadványainak sorában a Műegyetemi Kiadó
gondozásában, kapcsolódva és mintegy kiegészítve az AKTI gondozásában
korábban már napvilágot látott Digitális televíziózás (W. Fischer) című
kötetet.
E könyvet különösen időszerűvé teszi a jelenleg is zajló digitális
átállás folyamata. A korszerűsített DAB rendszer mellett új
földfelszíni és műholdas terjesztésű megoldások jelentek és jelennek
meg, hogy átvegyék az analóg AM és FM rádiózás szerepét. Ma már nem
kétséges, hogy a digitális átállás a rádiós műsorszórás területén is
meg fog történni, azonban a „mikor”-t ma még nem tudjuk megválaszolni,
ahogy az sem tudható, hogy mely rendszerek lesznek az analóg rádió
elterjedt utódai. A könyv az egymással részben versengő, részben egymást kiegészítő rádiós műsorszóró rendszerek bemutatásán keresztül ismerteti a digitális műsorszóró technikában alkalmazott megoldásokat, lehetőségeket. A kötet szerzője, Jákó Péter a Magyar Rádió és az Antenna Hungária munkatársaként szerzett tapasztalatai alapján – hasonlóan a Digitális hangtechnika című könyvéhez – most sem csak a szakembereknek, hanem a szélesebb közönségnek is ír e kötetben, mely a technikai részletek és az olvasmányos tárgyalásmód közötti egyensúly megtalálásával könnyen érthető, érdekes és hasznos olvasmány. A könyv forgalmazásával kapcsolatban felvilágosítást a következő címeken kaphat: Ódor Mariann és Veress Beáta az (1) 463-3863-as telefonszámon vagy a kiado@kiado.bme.hu email-címen; Tormáné Érc Ildikó az (1) 392-7150-es telefonszámon vagy az erc.ildiko@akti.hu email-címen. ORTT: mindenki mindenre lőhet
[Lapkiadás.hu] Barkochba-jelleget ölthet a fél tucat fővárosi rádiós frekvencia pályázata: a médiahatóság elfogadta a kiírás-tervezetet, de nem határozta meg, hogy melyik hullámsávért milyen karakterisztikával lehessen versenybe szállni. Portálunk információja szerint – akárcsak a két országos jogosultság pályáztatásakor – most is előírna magyarzene-kvótát a testület. Eszerint a dalok harminc százalékának kellene hazainak lennie.A vidéki hullámsávok – ezek közé tartozik e körben a a Debrecen 95,0 MHz, a Miskolc 96,3 MHz, a Békés 94,4 MHz, a Kazincbarcika 95,9 MHz, a Kecskemét 96,5 MHz, és az Ózd 99,5 MHz tartomány – esetében nem várna el speciális tematikát a testület. A fővárosiaknál viszont igen; bennfentesek szerint ez meg is keverheti menet közben a lapokat. Úgy tudni ugyanis, hogy szeretne az ORTT hír-, oldies, a 30 alattiaknak szóló vagy környezettudatosságra nevelő rádiókat hallani ezeken a frekvenciákon, de a tervezetben az nem szerepel, hogy melyik frekvenciát ezek melyikére szánják. Így a mostani jogosultak – a Juventus, a Klubrádió, a Roxy, a Sztár FM és a Rádió1 – akár egymást is „betámadhatják”. Ez pedig egy gyilkos árversennyel párosulva akár a piac önfelemésztéséhez is vezethetne. Engedmény lehet viszont a fővárosi adóknak, hogy enyhébb szabályok vonatkoznának a hálózat-szervezésre, így egyszerűbben terjeszkedhetnek másfél-kétmilliós vételkörzetük határain túlra. A lehetőség különösen két adó (a Juventus és a Rádió1) számára lehet fontos, hiszen ők három, illetve egy tucat taggal szerveztek hálózatot mostanra. ORTT: frekvenciaterv van, pályázat később
[Lapkiadás.hu, ortt.hu] Nem írta még ki arra a tucatnyi hullámsávra a pályázatot az ORTT, amelyeknek koncessziója egy-másfél éven belül lejár. Ezzel hónapok óta törvénysértésben van a testület. Nem ez az első ilyen eset a médiahatóság közel másfél évtizedes történetében.  Testületi forrásaink szerint hetek kérdése, hogy elfogadják a jelentkezési felhívást, és indulhat a verseny az első nagyobb frekvenciacsomagért, amit a két országos kereskedelmi jogosultság odaítélése óta hirdettek meg. Mivel a közeljövőben újabb félszáz hullámsávot ítélnek oda, várhatóan sajátos belső elvek alakítják majd a tülekedést. A most kiírandó frekvenciák egyike például a Klubrádióé, a társaság pedig két vonalon is „támad”, hiszen bejelentkeztek az évek óta üresen álló fővárosi 92,9 MHz-es sávra. Ha ott nyernek, csupán annyi a dolguk, hogy egy évvel koncessziójuk lejárta előtt áthurcolkodjanak az egykori Rádió Deejay sávjára – ha nem, indulhatnak a saját, 95,3-as frekvenciájukért. Arató András, a Klubrádió tulajdonosa portálunk érdeklődésére korainak nevezte a kérdést, hogy milyen műsor szólna a 92,9-en, ha ők nyernek, de a menedzsment egyik tagja annyit elárult: kisebb módosításokkal, de a Klub-tematikát vinnék tovább.Hogy erre hol lesz esélyük, az még kérdéses, hiszen a 92,9 pályázata eléggé személyre szabott: Elsősorban a főváros vételkörzetében középhullámon sugárzó adóknak szánják, vételminőség-javításra; ez a személyleírás megfelel a Magyar Katolikus Rádió paramétereinek. Érdekes szereplője ennek a versenyfutásnak a Nature TV Magyarország Kft., amelynek címe megegyezik a Rádió1-ével. A Lapkiadás.hu testületi tagoktól úgy tudja: a héten véglegesíthetik, hogy pontosan milyen karakterisztikájú ajánlatoknak szánják az egyes frekvenciákat,
Ha ez sikerül megkezdődik az első nagyobb csomag versenyeztetése abból a félszáz jogosultságból - amelyek között akad egy-két érdekes versenyt ígérő is. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a most ott sugárzó cégek egyike sem jelezte, hogy nem újrázna. Kiírják ugyanis a Klubrádió mellett a Juventus, a Sztár FM és a Rádió1 frekvenciáját is, valamint dobra vernek egy-egy békési, debreceni, kazincbarcikai, miskolci és ózdi, valamint két kecskeméti hullámsávot. Mivel azonban tizenötödik éve működik frekvenciagazdálkodási trv nélkül az ORTT, nem tudni, milyen elvek alapján dől el, melyik sávot mire szánja a hatóság. Nem szabad megszüntetni a fogyatékosokkal foglalkozó műsorokat
[mediainfo.hu] A napokban zajlott szakmai tanácskozás a Nonprofit Média Központ Alapítvány kezdeményezésére. Egyelőre még mindenkinek van még mit tennie. 2010. február 9-én került sor "A fogyatékosság ügye a közszolgálati médiában" címet viselő szakmai tanácskozásra, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézetben. Ezen előadóként részt vett a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa és a Helyi Rádiók Országos Egyesülete (HEROE) is. Liling Tamás, a Nonprofit Média Központ Alapítvány ügyvezetője azt a tavaly decemberi nyílt levelet említette meg, melyet a Magyar Rádió (MR) elnökéhez intézett 141 magánszemély és 60 szervezet. A levél az Élhető világ című műsorrovat megszüntetése kapcsán született, és azt akarták megtudakolni, hogy a közrádió eztán hogyan jeleníti meg a fogyatékosok ügyét. Such György nem volt ott a tanácskozáson, de levelében a BBC gyakorlata mellett tette le a voksát, miszerint nem külön műsorban kell foglalkozni az üggyel, hanem a többi programba integráltan. Dr. Gubucz Ágnes, az MTV ombudsmanja, a köztévé alapelveit ismertetve elmondta: műsorokat a fogyatékossággal élő emberekről nekik is kell készítenük, kiemelt cél az integráció fokozása és a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának biztosítása. A köztévé gyakorlata vegyes, eszerint foglalkozik szegregált műsorban - Sorstársak - a témával, de a reggeli és délutáni stúdióműsorokba is beépítik a fogyatékosság ügyét. Fejlesztendő területnek nevezte ugyanakkor a fogyatékkal élők foglalkoztatását az MTV-ben. Nyuli Tamás, a Duna Televízió elnökségi irodavezetője a közcsatorna feliratozási gyakorlatára hívta fel a figyelmet. 2008 novembere óta több mint 80 000 perc műsoridőt feliratoztak, kezdetben filmeket és sorozatokat, később napi hírműsorokat és háttérműsorokat is. A hanganyagok begépelését az utóbbiak esetében vak munkatársak végzik. A Duna TV együttműködik a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével is. A témát érintő műsor aDunán a Felelet az életnek. Az Állampolgári Jogok Országggyűlési Biztosa Hivatalát képviselő dr. Borza Beáta elmondta: 2009-ben kiemelt projektben foglalkoztak a fogyatékossággal élő emberek helyzetével. Úgy véli, szükséges lenne egyfajta struktúraváltás a közszolgálati médiumok műsorpolitikájában, ami az integrált műsorok felé való elmozdulást támogatná. Etéren azonban még gyerekcipőben járunk, és "amíg a pozitív diszkrimináció nem válik evidenciává a hazai társadalom valamennyi rétege számára, addig nem szabad csökkenteni a kommunikációt és az együttműködést, illetve a megértést segítő felületeket". Dr. Timár János, az ORTT tagja a közmédiumok közműsorszolgáltatási szabályzatainak jelentőségét hangsúlyozta, mondván, ezek összehangolásából előnyök származhatnának. Szerinte az ORTT-nek jelentős szerepe lehetne a rendszer egységesítésében, viszont e téren még van mit csinálnia a Testületnek. A fogyatékkal élők bemutatásában, pontosabban a vonatkozó szabályok betartatásában a közmédiumok kuratóriumainak is kulcsszerepe volna. Dr. Hegedüs Lajos, a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa elnöke szerint nem annyira a jogszabályok betartásának a kikényszerítéséről, hanem társadalmi szemléletváltásról kellene beszélni. Kiemelte: Magyarországon a lakosság 10 százaléka közvetlenül, 20-25 százaléka pedig családtagként érintett a fogyatékosság kérdése által. Szerinte a réteg-, illetve integrált műsorok nem egymást kizáró elemei a közszolgálati médiának, s a rétegműsorok megtartása, illetve erősítése mellett számos érv szól. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a fogyatékosság ügyének jelenlegi helyzete nem engedi a szegregált műsorok feladását, bár az integráció lenne a megfelelő irány. Ehhez azonban még hosszú út vezet, s minden szereplőnek bőven akad még tennivalója. A fogyatékos emberek alkalmazása iránt jelentős az igény, ennek szimbolikus és anyagi jelentősége is van. Említés esett a digitális technológiák adta lehetőségek kiaknázásáról és a médiatörvény ügyének előbbre vételéről is. A töredékére zuhant a két új rádió bevétele elődeikhez képest
[portfolio.hu] A két új kereskedelmi rádió bevétele az ötödére-hatodára esett vissza ahhoz képest, mint amekkora bevételt elődeik értek el működésük utolsó teljes hónapjában - derül ki a TNS Media Intelligence legfrissebb adataiból. A Neo és a Class FM vezetői szerint teljesen normális, hogy egy új rádió nem tudja egyből elérni a korábbiak hallgatottságát és reklámbevételét, így számítottak a visszaesésre - írja a Világgazdaság mai száma. A TNS Media Intelligence adati szerint a Danubius Rádiónak 2009 októberében valamivel több, mint 1 milliárd forintos listaáras reklámbevétele volt, míg a frekvenciáját átvevő Class FM-nek működése első teljes hónapjában, decemberben mindössze 299 millió forintos bevételhez jutott. A Sláger Rádió és a Neo között még jelentősebb a különbség, esetükben 1.8 milliárd forintról 293 millió forintra estek vissza a reklámbevételek. Viszont a régi, nagynevű rádiók eltűnéséből a kisebbek profitáltak: a Juventus Rádió reklámbevétele decemberben 32%-kal növekedett októberhez képest (883 millió forintra), a Rádió 1 esetén 40%-os volt a növekedés (377 millió forintra), a Roxy Rádiónál pedig duplázódott a reklámbevétel (330 millió forintra)- írja a Világgazdaság mai száma. A Class FM vezérigazgatója, Pakots Zsolt szerint az első hónapokban még így is felül tudták teljesíteni a várakozásokat. A vezető úgy véli, hogy a piacról most hiányzó hirdetők nem eltűntek, csak várakozó állásponton vannak. A Neo FM-et üzemeltető FM1 Zrt. vezérigazgatója, Kádár Tamás pedig közölte, hogy a rádió bevételei a terveknek megfelelően alakulnak és miután csak január közepére sikerült kialakítani végleges műsorstruktúrájukat és arculatukat, így csak a februári számok lesznek a mérvadóak a hallgatottsági statisztikákat illetően. A két vezető hosszú távú tervei megegyeznek, mindkettő azt szeretné elérni, hogy rádiója a hallgatottság és a reklámbevételeket tekintve is piacvezető legyen. Konkrét számokat egyik cég sem említett, Kádár Tamás annyit közölt, hogy az Est Média Group portfolióban értékesíti a reklámokat és azt tervezik, hogy az összesített, csoportszintű hirdetési bevételek megkétszereződhetnek idén. A Class FM-nél pedig nemcsak abban bíznak, hogy a rádiós reklámpiaci tortából kihasított szeletük nő, de abban is, hogy az egész rádiós reklámpiac bővülni tud. ‹ Előző 1-10 / 78 Következő › |
